Örkény Istvánról / Érdekességek


Az érdekességek fejezetei


KÖZSZÁJON FORGÓ SZAVAK, IDÉZETEK, TÖRTÉNETEK, SZÖVEGEK ÖRKÉNY ISTVÁNTÓL

- dobozolás -
a mechanikusan végzett lélektelen, értelmetlen és megalázó munka megnevezése Örkény István Tóték című kisregényében és azonos című drámájában (1967), ill. Fábry Zoltán Isten hozta, őrnagy úr (1969) című filmjében, mely az utóbbi alapján készült. A dobozolás cselekvésében egyszerre mutatkozik meg a hatalom érvényesülésének kettős arca - az, ahogyan a hatalom erőszakot tesz a kisemberen és ahogyan ezt a kisember elszenvedi.

„ŐRNAGY álmodozva, költőien. Van ebben az elfoglaltságban valami felemelő, valami tiszta szépség, valami örök nyugalom... Dobozolni a legjobb a világon!
ÁGIKA lázban. Jaj, hogy ez mennyire így van!
ŐRNAGY Néha elábrándozom rajta, milyen jó lenne, ha még több, sokkal több ember foglalkozhatna dobozhajtogatással. Egyszer talán eljön az az idő, amikor rávehető lesz az egész emberiség.
ÁGIKA föláll. Ha lehetne! Istenem!
ŐRNAGY Persze, úgy gondolom, hogy ezt nem szabad uniformizálni. Minden nemzet más színű és más formájú dobozokat csinálhatna. A hollandusok olyan gömbölyűt, amilyen a sajtjuk. A franciák olyant, ami muzsikálni tud. Még az oroszoknak is, ha már legyőztük őket, szabad lenne dobozokat csinálniuk. Persze, csak kicsiket, mint a gyufásskatulya.
ÁGIKA Jaj, ha én azt megérhetném!
ŐRNAGY Ez nem lesz hamar. De ha sikerül, ha győz ez az eszme, akkor az egész emberiség áldani fogja a nevünket.” (Tóték)

- egyperces -
a rövidtörténet sajátos örkényi műfaja, amelyben a forma rövidsége groteszk látásmóddal párosul. Előzményei között tarthatjuk számon többek között Franz Kafka és Karinthy Frigyes műveit, a modern szóbeliséget: a városi folklórt, a pesti viccet. Az első egypercesek Örkény Jeruzsálem hercegnője (1966) majd a Nászutasok a légypapíron (1967) című köteteiben jelentek meg. Az első csak egyperceseket tartalmazó kötet egy évvel később jelent meg (Egyperces novellák, 1968), ennek később számos bővített kiadása vált ismertté.

„A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. […]” (Használati utasítás)

„Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!
Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog. […]” (Arról, hogy mi a groteszk)


- sokat idézett egypercesek -

- „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.”-
A Budapest című egyperces zárómondata

- Az ember melegségre vágyik -
Egy egyperces novella címe

- Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.-
Az Apróhirdetés című egyperces alcíme: Örök nosztalgia.


A Mi mindent kell tudni című egypercest ihlető jegy fénymásolata -
Mi mindent kell tudni - A Mi mindent kell tudni című egyperces által ihletett jegy


Radnóti Zsuzsa jegyzete a Mi mindent kell tudni című egyperces novellához:
Az életmű szinte minden egyes darabja szorosan kötődik a valósághoz, akár a háborús világégésről, akár ilyen –látszólag- jellegtelen, hétköznapi tárgyról van szó.
Ez az átszálló jegy szürke, mindennapi tartozéka volt a hatvanas, hetvenes évek magyar valóságának.. Az egypercesek írója viszont észrevette benne a kor, a korszak „ujjlenyomatát”. Ennek a jegynek a hátoldalára ugyanis egy utasítást nyomtattak, amely az utazás szabályaira vonatkozott, de annyi tiltást, megszorítást, korlátozást tartalmazott, hogy óhatatlanul az akkori élet legmélyebb lényegét, a szabadsághiányt szimbolizálta. Ezt érzékeltette az ironikus, gunyoros figyelemfelkeltő cím is: „Mi mindent kell tudni.” S ezzel az alkotói gesztussal egy jellegtelen, hivatalos szöveg egyperces novellává, kortörténeti emlékké, kordokumentummá lényegült át.


Négyoldalas - Örkény István Egyperces novelláiból összeállított újság különszáma


- gyakran idézett fordulatok, történetek -

- „Háromba vágtad, édes jó Lajosom?”" -
Tótné kérdése a Tóték című dráma utolsó jelentében

- az a bizonyos sztálinvárosi anekdota -

Részlet a Magyar Nemzetből:

Ez még az ötvenes évek elején történt, „ah urbe condita” - a város alapítása után egy-két évvel. A hatalmas iramú építkezés sok zavaros, ellenséges, „trónfosztott” elemet is felszívott még akkor. Lejött egyszer Pestről látogatóba egy ismert tudós vagy művész - de író is lehetett, ki tudja ma már, s a Vasmű egyik tisztviselője kísérte. A betanult szöveget mondta neki, sablonos frázisokat, filiszteri lojalitással meg is tetézte: „A magyar nép hatalmas ipari fellegvára lesz itt, acélba öntve a szocializmus…” Egyszer csak elhallgatott, ismét eszébe jutott a ven­dég neve, kutatott az emlékezetében. (Nevezzük a vendéget Szabónak.) Szabó… Szabó…, csak nem a Szabó textilnagykereskedő úr fia tetszik lenni?… De igen, mondja a vendég. Erre kaján bizalmassággal a füléhez hajolt, és belesúgta: „Nyavalya lesz itt, kérem, nem kohó…”


Az író helyreigazításában:

Mihályfi Ernőnek,
a Magyar Nemzet főszerkesztőjének
Budapest


Kedves Barátom!


Nb. lapod pénteki számában egy velem kapcsolatos anekdotát elevenít föl a cikkíró. Nagy öröm ily kiválóan szerkesztett lap hasábjain megidéztetni, de még nagyobb lenne az örömöm, ha az idézet pontos lenne. Engedd meg, hogy ennek érdekében nb. lapodban az alábbi helyreigazítás közzétételét kérjem:

Ad 1. Nevem nem Szribó, hanem Örkény.
Ad 2. Néhai atyám nem textiles volt, hanem patikus.
Ad 3. Az illető nem nyavalyát mondott, hanem lófaszt. Pon­tosan ezt mondta: „Lófasz lesz itt, nem acél!” (Kiemelés tő­lem, Ö. I.)

A szíves közlésért előre is köszönetet mond, és barátsággal ölel híved

Örkény István



Kelt Budapesten, 1960. jún. 11-én


És saját szavaival:

Velem történt meg egy híressé vált, mert kortörténeti anekdo­ta. És épp Sztálinvárosban.

- Jöttem megnézni, főmérnök elvtárs, hol is lesz a nagyol­vasztó. - Itt, író elvtárs, ahol most vagyunk. - De hát ez csupa gizgaz meg gyom. Mikor lesz ebből kohó? - Író elvtárs, szocia­lista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás. - Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt. - Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél. Egyébként jól értettem?
Örkénynek hívják az író elvtársat? - Igen. - A gyógyszerész fia? - Igen. - A Csillag pa­tika tulajdonosáé? - Igen. - A méltóságos úré? - Igen. - Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.



ÖRKÉNY ISTVÁN KORTÁRSAKNAK SZÓLÓ DEDIKÁCIÓI – VÁLOGATÁS

A KARINTHY CSALÁDNAK SZÓLÓ DEDIKÁCIÓK

Tengertánc
Cininek az első példány.
Ö. I.
1941.


Amíg ide jutottunk
Cinikének, Ágikának, Sárikának és Jutkának (stb.)
Ö. I.
1946.


Lágerek népe
Cininek, Áginak szeretettel.
Ö.I.
1947. III. 31.

Budai böjt
Cininek és Áginak
Ö. I.
/1948. Könyvnap /után/

Koránkelő emberek
Karinthy Ferencnek, követőmnek és hálás tanítványomnak.
Ö. I.
1952. I. 24.

Hóviharban
Cininek és Áginak szeretettel.
Ö. I.
1954. X. 3.

Jeruzsálem hercegnője
Áginak, Cininek szeretettel.

Ö. I.
1966. IX. 1.

Nászutasok a légypapíron
Cininek? – Nem!
Ágikának, Marcinak? – Nem!
Zsigának őszinte nagyrabecsüléssel
Ö. I.
1967.

Időrendben (Regények)
Áginak, Cininek és a főrendező úrnak. Barátsággal
Ö. Pista
1972.

Időrendben (Arcképek)
Cini, Cini!
Pista
1973.

Rózsakiállítás
Áginak, Cininek, bűnei terhétől összeroppanva küldi a régi barátságra emlékezve
Ö. I.
1977. IX. 27.

Időrendben (Novellák)
Cininek
/a magyarság megmentőjének/
Zsigának (csak öreg kutya)

Küldi Pista

EGY MAGYAR ÍRÓ DEDIKÁCIÓI – ÖSSZEÁLLÍTOTTA RADNÓTI ZSUZSA

Tengertánc, 1941 (Székely Gábornak)
Első könyvemet, ifjúságom virágát ajánlom most, féllábbal a sírban kedves barátomnak, Székely Gábornak
Örkény István, 1971

Lágerek népe, 1947 (Palotai Borisnak)
másolat mellékelve

Házastársak, 1951 (Nagy Angélának)
Társszerzőmnek – szerelmes házastársa
István, 1951. VIII. 18.

Hóviharban, 1954 (Réz Pálnak)
Réz Pálnak, elfogódott szívvel, egyetlen mosolyáért esdve
Pista, 1954. X. 6.

Jean Effel: A világ teremtése, 1970 (Vajda Sándornak)
Fordította (illegálisan) és Vajda Sándornak ajánlja
Örkény István, 1970. márc. 2.

Időrendben (Színművek), 1972 (Székely Gábornak)
Székely Gabinak, a Macskajáték társszerzőjének és rendezőjének
Özvegy Orbán Béláné nevében is szeretettel ajánlja:
Örkény István

Időrendben (Arcképek, kórképek), 1972 (Déry Tibornak)
Böbének, Tibornak kötetét ágybetétnek is ajánlja szeretettel
Örkény István

Időrendben (Arcképek, kórképek), 1973 (Vajda Sándornak)
Alexnak szeretettel és a nyájas szögesdrótokra emlékezve
Örkény István

Vérrokonok, 1975 (Somlyó Györgynek és Csernus Mariannak)
Gyurinak, Marinak egy harmadik írótárs
Örkény István

Vérrokonok, 1975 (Sükösd Mihálynak)
Sükösd Mihálynak keserűségének megédesítésére
Örkény István

Vérrokonok, 1975 (Vajda Sándornak)
Vajda Sándornak régi szeretettel és hadifogoly-szolidaritással
Örkény István, 1975. okt. 14.

Kulcskeresők, 1977 (Déry Tiboréknak)
Déry Tiboréknak, akik már megtalálták a kulcsot szeretettel ajánlja
Örkény István, 1977. III. 18.

„Rózsakiállítás”, 1977 (Mészöly Miklósnak)
Szegény meghajszolt Mészöly Miklósnak, vigaszul
Örkény István

„Rosenutställningen”, 1978 (Kállai Teréznek)
A mi Terézünknek, mint könyvritkaságot, a Macskajáték svéd kiadását – bár lehet, hogy ez a Rózsakiállítás, mert nem tudok svédül – szeretettel küldi
Örkény István, 1978 Szent Karácsony napján

/Kállai Teréz Déry Tiborék házvezetőnője/


ÖRKÉNY ISTVÁN DRÁMAÍRÓI ÖSZTÖNDÍJ

Az Örkény István drámaírói ösztöndíj az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által meghirdetett pályázat (ösztöndíj) fiatal drámaírók számára. Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, hogy lehetőséget adjon azoknak a fiatal pályakezdő drámaíróknak, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal is igazolták már vonzódásukat a műfajhoz.

Az ösztöndíjat egy évre szóló tervvel lehet megpályázni. Az ösztöndíjasok munkatervük megvalósításáról, eredményeikről az év végén kötelesek beszámolni. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási és kulturális miniszter által felkért szakmai kuratórium dönt. Az ösztöndíjban évente öt, 1969. január 1. után született személy részesülhet. Az ösztöndíj bruttó összege: 80 000 Ft/hó

Forrás: www.oszmi.hu


ÖRKÉNY ISTVÁN NEVÉT VISELŐ INTÉZMÉNYEK, KÖZTERÜLETEK

Örkény István Színház

Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként. Művészeti vezető: Mácsai Pál.
Bővebben

Örkény István Könyvesbolt

A könyvesbolt Budapest a XIII. kerületében található.
Bővebben


Örkény utca - Budapesten

2005-ben nevezte el Fővárosi Közgyűlés Örkény Istvánról azt a névtelen XI. kerületi közterületet, amely a Rupphegyi utat a Barackmag utca érintésével az Ördögorom utcával köti össze a Madárhegy térségében. Budapesten ez az első (máig egyetlen) utca, amely az író nevét őrzi.

Örkény István utca/sétány vidéken:

- Szolnok, Örkény István utca
- Győr, Örkény István utca
- Csopak, Örkény István sétány

Örkény István Könyvtár, Örkény

2012. április 29-én vette fel Örkény város könyvtára az író nevét. Ez alkalommal avatták fel a könyvtár előtt Örkény István mellszobrát is, Rizmajer Róbert képzőművész alkotását.


ÖRKÉNY ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉRDEKESSÉGEK

A Podmaniczky Művészeti Alapítvány Örkény István századik születésnapjára is gondolva antológiát jelentetett meg groteszk finn novellákból. A kötetet (Tavalyi vaj. Finn groteszk novellák. Szerk.: Podmaniczky Szilárd. Ford.: Kovács Ottilia és Huotari Olga, Podmaniczky Művészeti Alapítvány, (Librarius Könyvek), 2012.) a Könyvfesztiválon 2012. április 20-án 16.00 órakor mutatták be.

R. Kiss Nelli beszámolója a könyvbemutatóról: Könyvfesztivál. Álomhaláltól a matekleckéig: Ötven év finn Örkényei = Magyar Nemzet Online. Kultúrgrund rovat.



EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK

Örkényes köszönet

A 2012-es Örkény100 év fő szervezője, a Hungarofest Nonprofit Kht. volt, amely ötletes, Örkény ihlette ajándékokkal köszönte meg a munkát együttműködő partnereinek. Az újévi üdvözletet is tartalmazó borítékban Örkény idézetekkel feliratozott teafilter, alátét, a szállodai szobák ajtajairól ismert kártya és egyéb szóróanyag is helyet kapott.




Karácsonyi üdvözlet

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Tóték ihlette üdvözlőlapot (adventi kalendáriumot) küldött a társintézmények munkatársainak és a pártoló tagoknak a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítása kapcsán 2012 karácsonyán.

Animációs forgatókönyvek egypercesekből
Az Illyés Művészeti Szakképző Akadémia diákjai az OKJ-s animációs szakképzés dramaturgia stúdiumának egyikeként, Örkény István A színész halála című egyperceséből készítettek forgatókönyvet a 2010/2011-es tanévben. Magyar Fruzsina dramaturg óráin Radnóti Zsuzsa e munkák közül kettőt választott, amelyek alább olvashatók:

Hegyi Olivér: A színész halála (pdf)
Vörös Anna: A színész halála (pdf)


Örkény István előszava Jean Effel: Az ember teremtése című művéhez (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1956.)

Márton László levele Radnóti Zsuzsának

Sütő András, Örkény István és Juhász Ferenc, 1978 (fotó)
Gerő András-Pető Iván: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból. (online változat: Magyar Elektronikus Könyvtár)

56-os villamosok (fotógyűjtemény Örkény-idézettel)

A Szkalla lányok (A Macskajáték előadásához készült fotó)

Szalai Mónika: Hemingway, Örkény és a Macska az esőben (kisesszé)

Áltévéhíradó Örkény egyperceseiből - az egyperecesek szövegét Szöllősy Judit fordításában hallhatják (One Minute Stories, Corvina, Budapest, 2008.)