Mr. Örkény1
7 Winnington Rd
London No. 2.

Kedves Zsigám -,

„adj a tótnak szállást, kiver a házadból”. Én is most hallom Anyámtól, hogy Te Goda Gábornak ismeretes - de megbocsátható - elfogultságoddal megdicsérted boldogtalan regényemet2, s minthogy Goda Franklinék lektora, a regényem éppen nála feküdt, ez a dicséret igazán a kellő pillanatban érkezett. De hát régi tót szokáshoz híven, alighogy megköszönöm az első szívességet, máris kérem a következőt. A Szép Szónál3 ui. egy Nyár c. novellám hever, alighanem temetetlenül. Kérlek, boríts rá szemfedőt, vagy piszkáld föl halottaiból, hogy ne kísértse már tovább szegény emigráns tulajdonosát.
Szívességedet előre is köszönöm. Kérlek, add át kézcsókomat tündérszép Feleségednek, üdvözletemet Becskiéknek. Szeretettel ölel

Örkény Pista