Kedves Gyuszi!

Azt hiszem, a cseheknek Szvatopluk lóvátételén érzett bosszúságát csak a Te ittléted tette jóvá. Mindenkit levettél a lábáról, minden szívet zsebre vágtál, van mit hallanom egész nap arról, hogy Gjula mit mondott, Gjula hogy ivott s evett, Gjula hogy dicsérte ezt s azt. Rám úgy néznek, mint valami korcsra, aki pöffeszkedve el akarja homályosítani Gjula szent emlékét. Méltó haragomban kénytelen voltam egy hazugságra vetemedni; arra a kérdésre, hogy te min dolgozol, közöltem, hogy rólam szóló monográfiád második kötetén. Ezzel némi tekintélyre sikerült szert tennem –, de én többet teutánad nem utazom sehová!
Szíves üdvözlettel

Örkény István