Kedves Milán!

Az irántad érzett szerető rajongásomat még az sem homályosítja el, hogy elfelejtettem a születésnapodra gratulálni. (Sovány mentségül szolgál nekem, hogy nagyon sok a bajom.) De tisztelgésképpen újra – harmadszor – elolvastam A feleségem történeté-t, és ismét annyi gyönyörűséget leltem benne, hogy nem bírok feledékenységemért tovább haragot tartani.
Köszöntlek tehát, nyilván utolsónak a sorban, születésnapodon, és kérlek, hogy – ha majd kezdek rászorulni – kínálj meg engem is az örök ifjúság italából.

A te igaz hívőd,
barátod és tisztelőd
Örkény István